(Roadrunner / CLS)
Az elmúlt fél évtizedben nem múlt el úgy esztendő, hogy Ozzy Osbourne szólógitárosának, Zakk Wylde-nak a zenekara ne hallatott volna magáról egy-egy új lemezzel. Sőt a 2001-es koncertanyagot is beszámítva elmondhatjuk, hogy a Black Label Society az 1999-es indulás óta minden évben megbízhatóan leszállít egy albumot (Sonic Brew – 1999, Stronger Than Death – 2000, Alcohol Fueled Brewtality – 2001, 1919 Eternal – 2002, The Blessed Hellride – 2003, Hangover Music Vol. VI – 2004, Mafia – 2005, Shot To Hell – 2006). Wylde és társai hetedik stúdiólemezükön sem a meglepetés erejével és az invenciózus megoldásokkal nyűgözik le rajongóikat.
Az elmúlt fél évtizedben nem múlt el úgy esztendő, hogy Ozzy Osbourne szólógitárosának, Zakk Wylde-nak a zenekara ne hallatott volna magáról egy-egy új lemezzel. Sőt a 2001-es koncertanyagot is beszámítva elmondhatjuk, hogy a Black Label Society az 1999-es indulás óta minden évben megbízhatóan leszállít egy albumot (Sonic Brew – 1999, Stronger Than Death – 2000, Alcohol Fueled Brewtality – 2001, 1919 Eternal – 2002, The Blessed Hellride – 2003, Hangover Music Vol. VI – 2004, Mafia – 2005, Shot To Hell – 2006). Wylde és társai hetedik stúdiólemezükön sem a meglepetés erejével és az invenciózus megoldásokkal nyűgözik le rajongóikat.
Az 1967-es születésű gitárhős a jelek szerint nem tud kifogyni az ötletekből, jó munkamániásként futószalagon termeli a lemezeket, a 2006-os adag érkezését még az év eleji kiadóváltás sem tudta késleltetni. Új kiadó, lezárt korszak, új fejezet a BLS-törikönyvben – gondolhatnánk, de nagyot tévednénk, mert szó sincs itt útkeresésről, a Wylde-féle műhelymunka látszólag mit sem változott az első lemezek óta.
Kicsit több a szentimentalitás és talán kevesebb a harapós riff, meg a briliáns gitárszóló, de azért a zenekar továbbra is kizárólag Zakkről szól, aki dalszerző-producerként ötletgazda, gitáros-énekesként fő ötletmegvalósító a projektben. Ő pedig van annyira jó zenész, hogy hetedjére is el tudja magát adni az előző lemezektől alig különböző produktummal, anélkül, hogy egyből az önfeldolgozás és az önismétlés szavak jutnának eszünkbe.
A Shot To Hell legjobb pillanatai a gitárközpontú, riffelgetős, jó kis szólókkal feljavított számok, amelyek egyszerre idézik az Alice In Chainst, a Panterát és Ozzy Osbourne-t, s amelyekben Zakk ismét megmutatja, miért tartják a világ egyik legjobb metálgitárosának. Másrészről ott vannak a (jobb kifejezés híján) balladák, amelyek nem sokban térnek el egymástól: zongorás bevezető, atmoszférateremtő effektek, visszafogott gitárjáték – na, ezekből kevesebbet várnánk egy Zakk-féle gitárhőstől.
Kicsit több a szentimentalitás és talán kevesebb a harapós riff, meg a briliáns gitárszóló, de azért a zenekar továbbra is kizárólag Zakkről szól, aki dalszerző-producerként ötletgazda, gitáros-énekesként fő ötletmegvalósító a projektben. Ő pedig van annyira jó zenész, hogy hetedjére is el tudja magát adni az előző lemezektől alig különböző produktummal, anélkül, hogy egyből az önfeldolgozás és az önismétlés szavak jutnának eszünkbe.
A Shot To Hell legjobb pillanatai a gitárközpontú, riffelgetős, jó kis szólókkal feljavított számok, amelyek egyszerre idézik az Alice In Chainst, a Panterát és Ozzy Osbourne-t, s amelyekben Zakk ismét megmutatja, miért tartják a világ egyik legjobb metálgitárosának. Másrészről ott vannak a (jobb kifejezés híján) balladák, amelyek nem sokban térnek el egymástól: zongorás bevezető, atmoszférateremtő effektek, visszafogott gitárjáték – na, ezekből kevesebbet várnánk egy Zakk-féle gitárhőstől.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek