- Simán ráértél. Nyári szünetetek van a Médiacápában? Hogyan változik ősztől a műsor? 
 
- Még képlékeny a dolog, de lesz műsorunk, de hogy egész pontosan mi, nem tudjuk. Vannak már tervek, azok közül választjuk majd ki. Ugyanez a brand lesz, az biztos. 
 
- Két díjat is nyertetek a Kamera Hungárián. Fábryt is legyőztétek... 
 
- Igen, ez nagy megtiszteltetés nekünk, két humorista van Magyarországon, akit tisztelek, az a Fábry és az Olivér. 
 
- Vissza szoktad nézni a műsoraitokat? 
 
- Kabalából sokszor nem, de ha igen, nagyon kritikus vagyok. 
 
- Hogy szoktad a figurákat kiválasztani? 
 
- Általában megrendelik. Két-három nap alatt kell megtanulnom őket, de optimális esetben egy hétre lenne szükségem, hogy normálisan tudjam utánozni a figurákat. 
 
- Ha találkozol a karaktereiddel, hogy szoktak reagálni? 
 
- Nem örülnek nekem. Köszönnek, és annyi. Néhányan megtiszteltetésnek veszik, de általában nem örülnek neki, ha kiparodizálják őket, valószínűleg én sem örülnék neki. Pedig reklám nekik szerintem. 
 
- Tévét szoktál nézni? 
 
- Elég sokat a munkám miatt, kénytelen vagyok tájékozódni. Fábry show-t, abból is csak a monológot, mást nem nagyon. Inkább filmeket nézek. Régen szerettem a Dallast. 
 
- Nacsa Olivérrel nem unjátok még egymást? 
 
- Nem, 13 éve vagyunk barátságban, időről időre meg tudunk újulni, nagyon fiatalon kerültünk a szakmába, és közben felnőttünk. Régebben Olivér volt a domináns, de néhány éve már hallgat rám is, kikérjük egymás véleményét, és hallgatunk egymásra. 
 
- Mit csináltok nyáron? 
 
- Én a párommal Szicíliába és Svájcba szeretnék menni egy-egy hétre. Olivér is utazgat, most már szeretnék egy kicsit pihenni. Ha hazajöttünk, el kell kezdenünk készülni az őszi műsorra, és lehet, hogy elkezdem a hatodik könyvemet, ami majd késő ősszel jelenik meg. 
 
- Úgy tudom, most lettél kész a legújabb könyveddel. Mikor jelenik meg? 
 
- A könyvnapon, június elsején. Ez egy fiktív regény, az a címe, hogy: Kiszorított élet. A médiáról írtam, a szerelmi bánatról, és benne van az is, hogy milyen rossz szülők nélkül felnőni. 
 
- Ezek szerint még nem tudtad feldolgozni, hogy intézetbe adtak gyerekkorodban. 
 
- Nem tudok elszakadni egyelőre ettől a témától. Az én hibám, hogy nem tudtam még feldolgozni. Régóta tervezem, hogy hasonlóan nehéz sorsú gyerekeknek, amilyen én is vagyok, irodalmi szakkört vagy színjátszó szakkört tartok majd. 
 
- A testvéreiddel tartod a kapcsolatot? 
 
- Három testvérem van, az öcsémmel tartom egyedül a kapcsolatot, a bátyámmal és a nővéremmel nem. A nővérem kint lakik külföldön már húsz éve, de nem tartjuk a kapcsolatot. Az öcsém egy nagy cégnél informatikus, vele hetente elmegyünk ebédelni. 
 
- Milyen ember vagy? 
 
- Egyre inkább jó kedélyű vagyok, melankolikus néha, de depressziós nem, bár rám akarták húzni ezt a szerepet, kicsit szétszórt vagyok, és kicsit talán könnyelmű. 
 
- Humoros ? 
 
Nem annyira, mint azt gondolnák az emberek. Kicsit olyan vagyok, mint Gálvölgyi. Nem mondom, hogy unalmas ember vagyok, de magamnak való mindenképpen. 
 
- Vannak igaz barátaid? 
 
- Nagyon kevés, de vannak azért. A legritkábban a médiából kerülnek ki. Nem igazán vannak komoly barátok a médián belül, inkább érdekbarátságok ezek. Jóban vagyok azért Csernus Imrével vagy a Havas Henrikkel, Olivérrel persze. 
 
- Mióta ismert lettél, mi az, amit megengedsz magadnak, hobbik, amelyekre költesz? 
 
- A könyveket nagyon szeretem. Zenére költök, szeretek sportolni, és hát az utazásra. A ruhákra is oda kell figyelni, de azt a párom veszi meg, megbízom az ízlésében. És a filmeket imádom. 
 
- Kedvenc színész? 
 
- Keanu Reevest kedvelem, Depardieut és Sandra Bullockot. 
 

Nagyítás

- Mozizni szoktál? 
 
- Egyre ritkábban, a párommal nem nagyon, mert ha együtt vagyunk, próbáljuk minél bensőségesebben eltölteni az időt, és lehet hogy egy mozi nem alkalmas erre. De van egy gyerekkori barátom, Zoli, vele szeretünk néha elmenni moziba, mert az más, ott jól el lehet ökörködni. Ez egy formája a barátságunknak. 
 
- A pároddal mióta ismeritek egymást? 
 
- Most már hat éve vagyunk együtt. De az utóbbi években nem nagyon engedek bepillantást a kapcsolatunkba, védem, és azóta nagyon jól működik. Volt időszak, amikor azt hittem, hogy őt is ki kell tennem a kirakatba, de most már másképp gondolom. Nem akarom, hogy őt bántsák, ő civil, és nem akarom kitenni ennek. A papírban nem hiszek, 31éves vagyok, gyereket majd négy-öt éven belül szeretnék, még most gyerek vagyok én is, és a karriert kéne építgetni. Most ősszel fog kiderülni, hogy jól be tudnak-e indulni a dolgok. Néha jól megy, néha kicsit rosszabbul, és azt szeretném, ha tovább tudna fejlődni ez a dolog. Esetleg gyártanánk is műsort, kitalálnánk, hogyan tudnánk továbbfejlődni, nem akarok megmaradni csak előadóművésznek, mert az kiszolgáltatottá tesz egy bizonyos kor után. Egy lábon állni az őrültség. 
 
- Vannak színészi ambícióid? Az nem áll messze attól, amit most csinálsz. 
 
- Igen szeretnék színészkedni, de nem színházban, hanem elsősorban filmekben szerepelnék. De persze nem mindegy, hogy milyenben. Magyarországon kevés jó film készül. Mivel színésznek érzem magam, sok mindent el tudnék játszani, de gyilkost például valószínűleg nem. 
 
- Gyalog jöttél. Hogyhogy nem jársz autóval? 
 
- Valahogy pszichésen alkalmatlannak tartom magam a vezetésre, ahogy a Bajor sem vezet. Lehet, hogy meg kéne tanulnom, de mindig volt más, ami fontosabb volt, mint az, hogy megtanuljak vezetni. És amit Budapesten közlekedésnek hívunk, az horror, és nem akarom ezzel is idegesíteni magam. 
 
- Hogy viseled a híresemberlétet? 
 
- Nem annyira jól. Az életemet állandóan figyelik, soha nem azt írják, ami az igazság, szóval nehéz. De nem szabad ezzel foglalkozni, csak bármikor tönkretehetnek az újságok. Oda kell figyelnem a viselkedésemre, nehéz, mert elég őszinte vagyok, ezért nem mindegy, hogy hol, mit mondok. Egy híres ember ritkán lehet saját maga, mert akkor abból azonnal hír lesz, ha valamiképp kiderül, hogy nem annyira kifogástalan a viselkedése. Soha nem vagyunk olyanok, mint amilyennek tálalnak minket. De aki gombnyomásra őrült tud lenni, attól miért várják el, hogy a magánéletében normális legyen?