Orosz István: A követ és a fáraó
|
Orosz Istvánt eddig leginkább mint a kortárs magyar művészet egyik legjobb, Kossuth-díjjal is kitüntetett grafikusművészét, animációs filmrendezőjét ismerhettük, a Typotex Kiadó Képfilozófiák-sorozatában megjelent kötete, A követ és a fáraó viszont egy új és talán ismeretlen – irodalom- és művészettörténészi – oldaláról mutatja be.
Orosz a könyvben ifjabb Hans Holbein Követek című festményét, és a szintén Holbeinnek tulajdonított, de valójában nem általa festett Mózes és Áron a fáraó előtt című művet elemzi, a képek történetére, a festményeken elrejtett utalások hátterére, lehetséges magyarázatára keresve választ térben és időben. A két festmény közötti kapocs a mindkettőn szereplő Jean Dinteville XVI. századi francia követ, a megfejtendő titkok egyike pedig kapcsolata a Követeken megfestett George de Selve püspökkel és francia nagykövettel, aki a festmény készítésekor szintén Londonban tartózkodott, VIII. Henrik udvarában. Holbein itt festette le őt és Dinteville-t, a festmény középpontjában található anamorf koponya azonban később került a képre; hogy hogyan és miért, Orosz erre is talál választ. Az anamorfózisnak nevezett optikai illúzió hosszú ideje foglalkoztatja Oroszt, kiemelt szerepe van a művészetében, így nem is csoda, hogy a könyv jelentős részét ennek az ábrázolási technikának szenteli; nem csak a Követek elemzésekor, hanem a kötetben appendixként szereplő Shakespeare-tanulmányában is kitér rá, míg a Mózes és Áron a fáraó előtt történetének kinyomozását egy szürreális franciaországi utazással vezeti fel, mely a Dinteville-család házába és Jean Dinteville korába vezet.
 
Typotex, 3900 Ft 
poszter
2012.01.30
|
Új hozzászólás
Név: E-mail:
Hozzászólás:
Ismételd meg:


2012. május 25., péntek

Orbán
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Tagok: túl az 1 millión
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.